A WHO sürgősségi listáján jelenleg ugyan a Covid-19 elleni kutatás-fejlesztés szerepel az első helyen, ám a lajstrom végén még mindig ott van a rejtélyes és rettegett „X-betegség”.
Ez egy olyan, jelenleg még nem ismert kórokozót jelöl, amely akár még az új típusú koronavírusnál is súlyosabb pandémiát és azzal együtt világgazdasági válságot okozhat. A szakemberek úgy vélik, hogy az „X-betegség” is egy állatról emberre terjedő fertőzés, úgynevezett zoonózis lesz, ezek száma ugyanis az elmúlt ötven évben megduplázódott, és a globális éghajlati és egyéb kedvezőtlen változások miatt, amelyeket döntően az emberiség saját maga idéz elő, továbbiak felbukkanásával is számolni kell.
135 évvel azután, hogy Louis Pasteur beadta az első veszettség elleni oltást, az emberiségre egy másik, emberről állatra terjedő megbetegedés, ún. zoonózis jelenti a legnagyobb veszélyt, a COVID-19. Azt továbbra sem tudni, hogy a jelen pillanatban is emberéletek ezreinek kioltásáért felelős új típusú kínai koronavírus eredetileg milyen állatban fejlődött ki (eleinte denevérre, majd kígyóra, aztán a tobzoskára gyanakodtak), és az igazság talán sosem fog kiderülni, hiszen Kínában gyakorlatilag mindenféle vadállatot meg lehet venni a piacokon.
A 2003-as SARS-járvány terjesztéséért felelőssé tett cibetmacskát éppúgy, mint denevért, kígyókat, rovarokat, vagy a legkülönbözőbb nagyvadakat. Az is felvetődött, hogy laboratóriumban hozták létre a vírust, ezt azonban a kutatók döntő hányada elvetette. Egy biztos: az elmúlt hónapokban a kórokozó képessé vált terjedni emberről emberre is. Ugyanez igaz az ebolára, amelynek természetes gazdaállata szintén nem ismert, de jelen ismereteink szerint vérrel és testnedvekkel terjed az emberek között.
A WHO becslése szerint az összes emberi betegség mintegy 60%-a állati eredetű, vagyis zoonózis, de az elmúlt évtizedben azonosított új betegségeknek már a 75%-ára igaz ez.
Jelenleg több mint 200, állatról emberre terjedő betegség ismeretes: a veszettségtől a pestisen, a rühességen és a Lyme kóron át a tuberkulózisig vagy éppen az AIDS-t okozó HIV-fertőzésig. Az elmúlt ötven évben megnégyszereződött az állatról emberre terjedő betegségek száma, nagyrészt a trópusi országokban. Nem minden zoonózis válhat világjárvánnyá, de a legtöbb pandémiát a zoonózisok okozzák.
Az átvitt kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, paraziták és gombák, a vírusok 80, a baktériumok 50, a gombák 40%-a képes állatról emberre is terjedni. Ezek az enyhe lefolyású vagy akár tünetmentes betegségtől a súlyos-, vagy akár halálozással járó állapotokig sokféle kockázatot hordozhatnak. A zoonózisok terjedhetnek a fertőzött állat húsával, tejével, amit az ember elfogyaszt, az állat harapásával, továbbá a fertőzött állat ürülékével, amely bekerül a természetes vizekbe, a talajba.
forrás és a cikk folytatása: http://tudas.hu/category/egeszseg/
A megosztóról
Írjon Messengeren!