Mikor lesz „végre” vakcinánk? Beszélgetés Anthony Fauci professzorral

09 Jun 2020 Hozzászólások:  Megtekintések: 
fauci_0609.jpg
dr. Székely Gábor
Közzétette dr. Székely Gábor

A JAMA neves amerikai orvos szaklap hasábjain jelent meg június 8-án az az interjú, amelyet a lap főszerkesztője, Howard Bauchner (B) folytatott Anthony Fauci infektológus professzorral (F), (79), aki a COVID kapcsán az amerikai elnöki tanácsadó testület tagja. Főállásban pedig a NIAID, az amerikai Nemzeti Allergológiai és Infektológiai Intézet igazgatója. A beszélgetés több témáról folyt, főként a vírust, és a vakcinát illetően. Ebből szeretnénk idézni néhány gondolatot a T. Olvasók számára.

B: Júliusban indul tudomásom szerint egy ún. Fázis III vizsgálat a vakcinát illetően. Elárulhatunk róla valamit az olvasóknak?

F: ez egy ún. randomizált (véletlenszerűen csoportosított), placebo-kontrollált vizsgálat lesz, mintegy 30.000 személyen. A vakcinajelölt pedig a Moderna nevű cég mRNS [messenger RNS]-típusú vakcinája, amelyet Amerikában fejlesztettek, az NIH [National Institutes of Health] és a Vaccine Research Center együttműködésében. Az 1. fázis már (egészséges önkénteseken) lezajlott, most indul a 2. fázis éppen.  A tervezett 3. fázis vizsgálat, ahogy látható nagyméretű lesz, ez a több mint 30 ezer személy számos vizsgálóhelyen kerül vizsgálatra, nálunk (Amerikában) és más országokban egyaránt.

Röviddel ezt követően indulnak az AstraZeneca cég vakcinajelöltjének vizsgálatai, amelyet Nagy-Britanniában fejlesztettek, és néhány egyéb, további vakcinajelöltnek szintén. Nyár végére legalább 4-5 komolyabb vizsgálat indul, amelyekben személy szerint magam is részt veszek, legalábbis szaktanácsadóként a klinikai vizsgálóhelyeket illetően.

B: Felmerül a kérdés, mennyi ideig kell tartson egy Fázis III vizsgálat ahhoz, hogy valóban kiderüljön hatékony-e a készítmény?

F: ha véletlenszerűen csak várnánk arra, hogy összegyűljön a 30 ezer ember, igen hosszú hónapokat várakozhatnánk. Így, a tudatos vizsgálatszervezés révén azonban, viszonylag gyorsan „összejön” a létszám, és hamarabb lehet választ kapni a hatékonyságot illető kérdéseinkre is.

B: Kik lesznek a beválasztott személyek, főként a fiatalabb korosztály?

F: a protokoll szerint a 18-55 évesek elsősorban, de lesznek idősebbek is, és olyanok, akik különböző „társbetegségekben” szenvednek. Igyekszünk a teljes „spektrumot” átfogni. (a szerk: csak felnőttekről beszélünk).

B: Ön optimista a vizsgálatot illetően?

F: Mondhatnám, hogy óvatosan. Mivel igen sokféle eredetű vakcinajelöltünk van, olyan típusút kell majd választanunk, amely kellően hatékony ahhoz, hogy „bevethessük”. Vagyis kellő mértékű immunválaszt generál-e koronavírussal szemben. A halálesetek ellenére is (szerk: 06.09-én 113 000 felett az USA-ban a worldometer adatai szerint), az emberek nagyrészénél kialakult egyfajta immunválasz. Ha a szervezetünk képes olyan immunválaszra, amely „legyőzi” a vírust, akkor a vakcina segítségével is megoldhatónak tűnik ez a kérdés.

Természetesen nincsen arra semmilyen garancia, hogy most azonnal hatékony vakcinánk lesz még idén. Fontos tényező az is, hogy nemcsak produkálni kell az immunválaszt, hanem hogy az tartós-e, és több éven, hosszabb időszakon át is fennáll-e még. Pl. vannak olyan koronavírusok a „jótékony” vírusok között, amelyek okozhatják a közönséges megfázást, a védettség nem több, mondjuk mint egy év, míg más fertőzések esetén lehet akár 10-15-20 év is.

B: Tegyük fel, hogy idén ősszel már rendelkezésünkre áll az optimális vakcinajelölt, akkor hogyan tovább, mi lesz a gyártással?

F: Erre már előre készülnek a nagy gyártó cégek. A cégek és a szövetségi kormányzat mérlegeli ezt a kockázatot. Már akkor fel kell készülnünk technológiailag, amikor még azt sem tudjuk, fog-e hatni egy kérdéses készítmény. November-december körül leszünk abban a helyzetben, hogy láthassuk, van-e valóban hatásos jelölt. Akkor igen gyorsan le kell tudnunk gyártani mintegy 100 millió dózist (!), majd 2021. első hónapjaira többszáz millió dózist mindebből. Ebben, ilyen körülmények között nyilvánvalóan igen nagy a kockázat a gyártók számára.

B: Van-e bármilyen szerepe a biológiai terápiás gyógyszereknek (monoklonális antitestek) pl. az idősotthonokban lakók számára a COVID elleni védelemben?

F: Most úgy tűnik, hogy nagy a „nyomás” az Ön által kérdezett gyógyszercsoport, valamint a konvaleszcens plazma-kezelés, és az immunglobulinokkal végzett kezelés irányában is. Az alapelv nagyjából hasonló: antitestet alkalmazni a vírus ellen, akár megelőzés, akár kezelés céljából. Valószínű, hogy mindkét úton fogunk járni. Igen fontos, hogy a nagy kockázatnak kitett csoportok, mint az idősek, és a krónikus betegek megkaphassák e kezeléseket, ezt a problémát prioritásként kell kezeljük.

B: Sokat beszélnek mostanában a D-vitamin lehetséges szerepéről a COVID esetében. Hogy látja, valóban lehet-e egy vitaminnak bármely szerepe e fertőzés esetén?

F: Fontos kérdés ez is. Ha általában beszélünk, nem kétséges, hogy D-vitamin hiány esetén bármely fertőzés könnyebben elkapható, illetve a szervezet rosszabbul képes rá válaszolni. A fejlett világ országaiban a táplálkozás kapcsán (általában) nincs D-vitamin hiány, így a hozzáadott D-vitaminnak nincsen mérhető klinikai hatása. Ez nem csökkenti a szerepét, fontosságát. A fejlődő országokban végeztek D-vitamin adásával vizsgálatokat pl. tbc, vagy más fertőzések esetén.  Fennálló A- és D-vitamin hiány mellett e betegségek rosszabb kimenetelűek voltak.

B: Ismét más kérdés. Emlegetik szakmai körökben az azithromycin lehetséges alkalmazását. (szerk: a gyógyszer ismert antibiotikum, tehát baktériumellenes szer). Egyesek szerint azért nem hat, mert cinkkel kellene „kombinálni”. Ez valós érvelés Ön szerint?

F: Úgy látom, hogy egyáltalán nincsenek klinikailag igazolt eredményeink arra nézve, hogy az azithromycin akár cinkkel, akár anélkül adva hatékony lenne COVID esetén. Ezek inkább „anekdotisztikus” eredmények. Mostanában zajlik pl. olyan vizsgálat, ahol azithromyicint adnak a HCQ (hydroxychloroquine) mellett – placeboval szemben. Kérdéses, hogy e vizsgálat zárul-e bármilyen hatékonyság kimutatásával.

További részletek az eredeti cikkben olvashatóak itt:

https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2767208?guestAccessKey=dcf14206-1513-4faf-bc49-b31109d29f4c&utm_source=silverchair&utm_medium=email&utm_campaign=article_alert-jama&utm_content=olf&utm_term=060820

A megosztóról

dr. Székely Gábor
Ebben a rovatban tud kérdéseket feltenni a Kedves Olvasó. Elsősorban a gyógyszerekkel kapcsolatosan, de egészség-betegség témaköreiben is természetesen, Hangsúlyozzuk, hogy a weboldal információi nem helyettesítik az orvosi diagnózist és kezelést! A kérdéseket és válaszokat csak abban az esetben publikáljuk az oldal felületén, ha ehhez hozzájárulnak és akkor is csak a személyes adatok szerepeltetése nélkül.

Egészséges életmód

Itt híreket, cikkeket közlünk az egészséges életmóddal, diétákkal, mozgásformákkal kapcsolatos tematikákat illetően. Ide kerülnek a gyógynövényekkel foglalkozó írások és hírek is.


Betegségek

E menüpontban szervek, szervrendszerek szerinti csoportosításban szerepelnek hírek, rövid közlemények és betegségleírások az érdeklődők és a betegek számára.


Gyógyszerek

Vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek. Ezekkel kapcsolatosan kizárólag a hatóanyagneveken szerepel minden készítmény. A cikkek, hírek hatásokkal, mellékhatásokkal, klinikai vizsgálatokkal, újabb eredményekkel foglalkoznak. Hirdetéseket nem teszünk közzé vény nélkül kapható gyógyszerekkel kapcsolatosan sem. Nem gyógyszerek Itt kerülnek bemutatásra az orvostechnikai eszközök, étrend-kiegészítők és a kozmetikai termékek. Az oldal célja nem a hirdetés, hanem a korrekt tájékoztatás.

Bővebben...

Keresés Gyógyszer.Ész