Kawasaki-betegség gyermeken, és a COVID, mi lehet az összefüggés?
15 May 2020
Hozzászólások:
Megtekintések:

A nagymúltú Lancet orvosi folyóiratban május 13-án jelent meg egy tanulmány, ezzel a címmel: „Kawasaki-szerű betegség: előbukkanó szövődmény a COVID-19 világjárvány alatt”. A korábbi adatok szerint a világjárvány szinte alig érintette a gyermek-korosztályt. Pl. az USA-ban a 18 év alatti teszt-pozitívak az összes érintett beteg 1,7, Hollandiában 1,8 és Nagy-Britanniában mindösze 2%-át jelentették.
Az nem ismeretes, hogy ezek a számadatok gyermekek körében az alacsonyabb fogékonyságra utalnak, vagy hasonló fertőzöttségre, csak tünetek nélkül. Számos ország adatai szerint a súlyos COVID, és az ebből származó halálozás a gyermekek között ritkának számít. Természetesen ez pontos statisztikák hiányában, főleg becsléseken alapul.
A gyermek-populációra két dolog irányította rá a figyelmet. 1. Az a tény, hogy a gyermekek milyen arányban képesek átadni a SARS CoV-2 fertőzést, alapvetően meghatározhatja az egyes országok karanténállapot után nyitását. 2. Az újabban felismert, és a súlyos Kawasaki-betegséghez igen hasonló tünetek (főként olaszországi esetek alapján), jelentősen megváltoztatja eddigi tudásunkat erről a ritka, gyermekkori betegségről.
Az említett olasz szerzők, Verdoni és mtsai 10 gyermekről számoltak be, (7 fiú, 3 lány, átlagéletkor 7,5 év) akiknél ezt a Kawasaki-szerű betegséget leírták, Bergamo városában, amely az olasz járvány egyik központja volt, a Kawasaki-kór gyakorisága ott 30x magasabbnak adódott, mint az előző 5 évben.
A gyermeket kórházban kezelték, magas dózisú szteroidokkal és intravénás immunglobulinokkal. Nagy kérdés, hogy meglévő Kawasaki-betegségben a SARS-CoV-2 csak provokáló tényező, vagy pedig a Kawasaki-szerű betegség jellemzője a sokszervi, nagymértékű gyulladásos állapot.
Alább néhány sorban a „valódi” Kawasaki-betegség rövid leírása (forrás: RIROSZ, Ritka Betegségek Országos Szövetsége).
A Kawasaki betegség a véredények akut, több szervrendszeri gyulladásos betegsége (vaszkulitisz), általában csecsemőket és kisgyermekeket érint. Magas láz, a száj és torok nyálkahártyáinak gyulladása, vöröses bőrkiütés és a nyirokmirigyek duzzanata jellemzi.
Emellett szívkoszorúér gyulladás, a szívkoszorúér falainak szélesedése és megduzzadása, szívizomgyulladás, stb. A Kawasaki betegség az USA-ban pl. a gyermekek szerzett szívbetegségének fő oka. A betegség oka nem tisztázott, széles körben úgy vélik, hogy fertőzés ahhoz való, normálistól eltérő immunválasz okozza.
A Kawasaki betegség kezdeti tünete: magas láz, hullámzó jellegű, kb. egy-két hétig tart kezelés nélkül. Néhány esetben 3-4 hétig is tarthat.
Más jellegzetességek: kétoldali kötőhártya-gyulladás, a száj és torok nyálkahártyáinak gyulladása, száraz, vörös, repedezett ajkak epervörös nyelv, nyaki nyirokmirigyek duzzanatai, a kezek és lábak vörössége, dagadása, vöröses bőrkiütés főként a törzsön és lágyékon. A 2-3. héten a bőr hámlani kezd a kéz és lábujjak hegyétől, tovább terjedhet a kezekre, lábakra.
Egyéb tünetek: ingerlékenység, hasmenés, hányás, köhögés, és/vagy ízületi gyulladás, fájdalom és duzzanat. Emellett a máj és epehólyag megnagyobbodása, agyhártyagyulladás, középfülgyulladás stb.
50%-ban kifejlődhet szívizomgyulladás, megemelkedett pulzusszám, csökkent kamrai szívműködés, súlyos esetben szívelégtelenség. A szív érintettsége miatt esetleg szívburok gyulladás, egyes szívbillentyűk „áteresztése”, éss egyéb rendellenességek.
A legkomolyabb szívvel kapcsolatos szövődmény a szívkoszorúér gyulladás, tágulat, az érintett artériafalak kitüremkedése Tágulat és aneurizma képződés a betegek megközelítően 3-20%-ában fordul elő. Súlyos esetekben vérrögképződés, és az aneurizmák szétrobbanása, szívroham, potenciálisan életveszélyes szövődmények.
A kezelés a diagnózis megállapítása után kezdődik: magas dózisú intravénás immunglobulin (IVIg) és magas dózisú aszpirin terápia.