Éppen ezért fontos még idejében diagnosztizálni a betegséget, hogy a megfelelő kezeléseket el tudják végezni a szakorvosok. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szakorvos szerint a vizsgálatok célja azon betegségek felismerése, amelyekre elérhetők terápiás eljárások.

A demenciának több típusa ismert

A progresszív demencia, azaz előrehaladó elbutulás az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, melynek számos oka lehet.
• Vaszkuláris demencia: az agy körül írt vérellátási zavarának, oxigénellátásának csökkenésének következménye, amely az idegsejtek pusztulásához vezet. Ezt eredményezheti kis erek elzáródása vagy nagy verőerek elzáródása nyomán kialakult agylágyulások.
• Lewy-testes demencia: rendellenes szerkezetek, Lewy-testek jelennek meg az agyban, és vezetnek az idegsejtek elhalásához.
• Fronto-temporális demencia: az agy ezen területein rendellenes fehérjelerakódások okozzák a neuronok elhalását.
• Kevert demencia: többféle típusú demencia van jelen, és a tünetek is igen változatosak.
• Lassú vírusbetegségek okozta demenciák, mint például a Jacob-Creutzfeld-kór.

A legismertebb, demenciával járó betegség az Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memóriazavarokkal, tanulási nehézségekkel. Jel lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, problémamegoldó képesség hanyatlása, döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak három dimenzióban történő érzékelésének zavara.

Alzheimer-kórnál, ahogy más típusú demenciáknál is az első fő tünet a rövid távú memória romlása: az érintettek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek.

A mindennapi „rutin” feladatok, mint a tisztálkodás, öltözködés, evés egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé válhatnak, az esetek többségében magatartásuk, személyiségük is megváltozik.

Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan csökken; a betegek egy idő után önellátásra is képtelenné válnak, egyre nagyobb mértékű - 24 órás - felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször valamilyen testi betegség szövődménye okozza a páciensek halálát.

• Rövidtávú emlékezetkiesés.
• A mindennapi tervezés, döntéshozatal, figyelem nehézségei.
• Beszédzavar, azaz afázia.
• Begyakorolt mozgások zavarai, apraxia.
• Agnózia, azaz tárgyak, személyek felismerésének nehézsége.
• Pszichés változások, zavarok, mint a szorongás, félelem, depresszió.
• Motiváció hiánya, korábban kedvelt tevékenységek feladása.
• Személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság.
• Alvászavarok, éjszakai ködös tudatállapotok megjelenése.
• Vegetatív zavarok: mint a széklet-, vizeletürítés szabályozásának nehézségei.

forrás és a cikk folytatása: femina.hu, Neurológiai Központ